A horgosférgek és a horgosférgek azonosak. Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága
Ethnológiai Adattár A förgeteg pusztító szélvihar, amely esővel, illetőleg hóval jár együtt.
Ez utóbbi esetben hóförgeteg a neve. A vihart a tátosok támasztják, de az eső ajándékáért is ők küzdenek meg egymással: mindegyik a maga hazájába, falujába akarja vinni a felhőt, illetőleg elhárítani róla a jégesőt, égiháborút. Tömörkény hallomásai szerint amikor a kutyák hirtelen, ok nélkül ugatni kezdenek, akkor táltosok mennek a levegőben.
Budapest, é. A táltos foggal született gyerekből lesz. Ki kell törni a fogát, hogy később rá ne ismerjenek és el ne vigyék az öreg táltosok.
Horgoshernyó ajánlások
Más magyarázat szerint aki nagy foggal jön a a horgosférgek és a horgosférgek azonosak, arról azt mondják, hogy a Szépasszony ágyában született és táltos lesz belőle. A dóciak szerint az ilyen gyerekért hét éves korában nagy viharban eljönnek a táltosok. Édesanyja csak úgy tudja megmenteni, hogy a lába közé kapja. Hét év múlva azonban újra eljönnek érte. A gyerek most már nagyocska. Anyja nem veheti az előbbi módon oltalmába, és így a táltosok elragadják. A mesemondó Tombácz János szerint is a táltosok olyan fiúgyermekekből válnak akik foggal születnek.
Ezért régebben a bábaasszonynak egyik legelső dolga volt, hogy belenyúlt az újszülött szájába. Ha fogat talált, mindjárt ki is vette. Megtörtént azonban, hogy benne felejtették. A táltosnak született gyereket 7, 14, 21 éves korában a többi táltosok el akarják vinni. Óriási nagy sötét, földig érő felhő jön érte, csattog a villám. A gyerek anyjához szalad, aki szoknyájával leborítja.
A vihar közben fákat csavar ki, a háztetőket lesodorja, a gyereket mégsem tudja elragadni. Így menekül meg 14 éves korában is.
Amikor az egyik ilyen legény 21 éves lett, éppen szénát gyűjtöttek a Tisza partján. Jó erős vasvillával a a horgosférgek és a horgosférgek azonosak rakosgatta.
Az anyja ott volt a közelében, mert már érezte, a horgosférgek és a horgosférgek azonosak megint jönnek a fiáért. Nagy vihar támadt, de lányok is lévén a közelben, szégyellt az anyja szoknyája alá bújni.
Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága
Hadakozni kezdett a vasvillával. Hamarosan a Tisza vizén folyt a küzdelem, a legény nem merült el. A vihar a túlsó parton csöndesedni kezdett, mert már szerencsésen megvívott velük. A táltosok nem bírták magukkal vinni.
A DNS-től az evolúcióig - csak egyszerűen (1. rész)
Visszafelé már nem tudott fölülmaradni a Tiszán. Egy halász hozta át a ladikján. Akkor vette észre, hogy négyágú villájának csak egy árva ága maradt meg. A táltosok ezután békén hagyták. Tombácz Jánosnak egyik jellegzetes meséjét egészében nem idézzük, csak a táltoshiedelmeket emeljük ki belőle. Keserves dolog a táltosnak gyalog járni, úgy hajtani a viharokat. Ezért szüksége van sárkányra, ezt nyergeli meg.
A mesehőst, a félkegyelmű Gyurkát, aki a szegedi földön született, birkapásztornak fogadta meg egy dorozsmai gazda. Akármint vigyázott is, minden nap híja támadt a nyájnak. Észre sem vette, hogyan tűntek el.
Előszó Ha az Újvidéki Televízióról van szó, mindig a hetvenes évek elejét emlegetik. Mintha korábban nem is létezett volna magyar nyelvű televíziózás Vajdaságban.
A harmadfűteleki legelőn volt egy emelkedés, Kinyérdomb néven emlegették. Ez nyílt meg, egyik napon maga Gyurka is a mélységbe esett.
Manapság is az influenzás időszak kezdete ez.
Barlangban találta magát, ahol egy fényes kő világított. Szép kristálytiszta víz a közepén, a sarokban három sárkány aludt.
Horgoshernyó ajánlások
Néha odacammogtak a kőhöz: megnyalták és ittak a vízből. Gyurka már három napja remegett a barlangban és nagyon megéhezett. Ő is hasonlóan cselekedett. Úgy érezte, hogy soha életében így nem lakott jól. Az egyik sárkány fölébredt, megismerte Gyurkát. A többiekkel együtt föl akarta falni, de a legény könyörgésére további birkák reményében az egyik a farkára ültette, és földobta a horgosférgek és a horgosférgek azonosak emberi világba. Gazdája kegyetlenül elverte.
Nemsokára egy garabonciás deák, más nevén tátosgyerök állított be a tanyára, és tejet kért. Az ilyenektől a sárkányok nagyon féltek.
Malus silvestris gyümölcsével együtt ősszel összegyűjtenek s nyersen, aszalva, főzve fogyasztják. Göcsejben böjti eledel. A Nap, Hold, Csillagok Gyakran szénába, szalmába, búza közé elrakva utóérlelik. Mindkét gyümölcsből az Őrségben, Göcsejben, az Ormánságban, a palócoknál, A horgosférgek és a horgosférgek azonosak székelyeknél ecetet is készítenek olyan módon, hogy fakalapáccsal vályúban összetörik, esetleg sajtolják, hordóba téve vízzel felöntik. Néhány nap múlva kellemes savanykás ízű, borszerű italt csigercsügör a Székelyföldön nyernek, amely hosszabb-rövidebb állás után megecetesedik.
A deák elkezdett szimatolni, még a tejről is megfeledkezett. A szag után odament Gyurkához, és kérdezte tőle, hol találkozott a sárkányokkal? Biztatta, hogy ne féljen: azok az ő lovai voltak, csak elvesztette őket. Gyurka nagy nehezen elmondta, hogy s mint történt. Ezután együtt bementek Dorozsmára, ahol a deák három kötőféket vásárolt. Innen a Kenyérdombra vették útjukat. Itt Gyurka vállára a garabonciás két kötőféket vetett, majd könyvet vett elő, és olvasni kezdett belőle.
Erre a dombtető megnyílt, az egyik sárkány kidugta a fejét. A deák azonnal kötőféket vetett a nyakára, jó szorosra húzta.
A végét Gyurkának kellett tartania. A garabonciás hasonlóképpen még kétszer lapozgatott a könyvében és a másik két sárkány is hamarosan a hatalmába jutott. Amikor a három sárkány össze volt kötözve, Gyurkának föl kellett ülnie az egyik szélsőnek a hátára, a horgosférgek és a horgosférgek azonosak deák pedig a másikéra. Vágtatni kezdtek.
A sárkányok a garabonciás parancsára hatalmas porfelhőt támasztottak, ebben indultak meg.
- Armageddon nyomában
A táltosgyerek napkeletnek hajtotta őket. Mindig azt mondta a sárkányoknak, hogy tenger fölött mennek, különben városokat, fákat, mindent elsöpörtek volna. A paraziták a torokban persze fenékig fölforgatták és rettenetes hullámokat vertek.
Napkeletre érve meghúzták a kötőfékszárat, a sárkányok megszédültek és így baj nélkül ereszkedtek a sziklák közé. Rengeteg táltos fogadta őket. Mind meg akarta a garabonciástól vásárolni a lovakat.
Kettőt el is adott, tömérdek pénzt a horgosférgek és a horgosférgek azonosak értük. Egyet meghagyott magának. Gyurkát gazdagon megjutalmazta: »Neköd köszönhetöm, hogy neköm is van olyan lovam, hogy a viharokat könnyen tudom hajtani. Arra mögyök, amőre akarok. Nem énneköm köll gebeszködni mög erőlködni, hogy a vihart fölbírjam hajtani, amőre parancsolja a parancs, vagyis az élet… A sárkánylovammal tudom a vihart hajtani. A zsákkal együtt ebbe ültette bele.
A kocsi Gyurka kívánsága szerint porföllegben röpítette gazdája udvarába. Egy-kettőre ott is találta magát a tanyában… Az égi háború, égzöngés, villámlás, mönydörgés archaikus szegedi hiedelem szerint úgy keletkezik, hogy a viaskodó táltosok összeütik a kardjaikat. Az istennyila ennek a szikrája.
1. XII. évf
A táltosok a régi szőregiek szerint is lovukon, a sárkányokon járnak, amikor jön a vihar, zeng az ég. Amikor szemközt villog az ég, akkor a törökországi meg a magyarországi táltos készül viaskodni.
- László: In memoriam Hornyik Miklós.
- Ka férgek megölésére
- Családi Kör, otóber
- Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága
- Hogyan lehet gyógyítani a gyermeket férgek gyógyszereitől
- Paraziták a kezén
- Nyaki platyhelminthes test szimmetria
- A vadászat valódi terápia a léleknek A vadászat olyan életforma, amelynek a barátság az alapja — ezt az egyet megtanultuk Horgoson, ahol Földi Attila, a vadászegyesület főtitkára és Davidov Zoran, a társaság vadászmestere vezetett be bennünket a természet iránti elkötelezett szeretet, a vadászokat összekötő elszakíthatatlan kötelék és az állatok iránti odaadó tisztelet rejtelmeibe.
Égzengéskor a kardjukat összeütik, és irdalják egymást. Akinek jó szeme van, nézzen oda. Ha megnyílik az ég, megláthatja, hogy irdas a táltos keze a kardvágásoktól, meg hogy mint jön a táltos sárkányon. A magyarszentmártoniak szerint ilyenkor esőért verekszenek a táltosok. Mindegyik a maga országába akarja vinni a felhőt. Amelyik erősebb, az lesz a nyertes. Lovuk is van: a sárkány, amelyet azzá változtatnak, amivé éppen akarnak.
Helyi monda szerint egy gazda fogadott egy szegény embert, aki sokat tudott, de csak hallgatott. Nem kívánt semmi bért, csak az ételért szegődött el.
Egyszer nyomtatáskor a gabonát fordították, amikor hirtelen szaladó eső támadt.
