Az állatok fajtái
Bővebben: Az állatok evolúciója Az állatok az állatok fajtái szerkesztés ] A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek valószínűleg a galléros-ostorosokhoz Choanoflagellata hasonló élőlények kolóniáiból alakultak ki.
A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsoka csalánozókés laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából helytülő életmódúvá válásából a szivacsokgasztrulációjából a bélcsíra kialakulásából pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők.
Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkákamiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemezde még nem alakult ki bélcsíra.
Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni. Ezen csoportok közül az Enterocoelomata közel azonos tartalmú az újszájúak Deuterostomia fogalmával, de ide tartoznak még a Pörgekarúak BrachiopodaMohaállatok BryozoaCsöves tapogatósok Phoronida is. Az Eucoelomata az ősszájúak egy részének felel meg, Puhatestűeket Az állatok fajtáielő-gyűrűsférgeket Gephyrea és a szelvényeseket Articulata foglalja magában. E definíció nem alkalmazható jó néhány hibridnél, ahol az ős ugyan valamikor közös lehetett, de lényeges bélyegeik közel sem azonosak, mégis termékeny utódokat hoznak létre. Példaként a kukorica említhető, amely két egyesek szerint három rokon, de nem azonos faj keverékeként hibridjeként jött létre, de termékenységét mégis megőrizte az egy másik kérdés, hogy önállóan nem képes szaporodni, de magja termékeny.
Az állatok törzsfejlődése[ szerkesztés ] A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archae-k azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő az állatok fajtái folyamataik során az állatok fajtái kapcsolódással például szimbiózis, táplálkozás részt vesznek egymás egyedi folyamataikban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől.
A legősibb élőlénykör leletek millió évvel ezelőttől származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás millió évvel ezelőtre tehető.
Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatinheterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok az állatok fajtái fejlődéséhez.
Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között.
Ezek közül legfontosabb a heterotrófiamiszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes. Bővebben: Állatrendszertan Az állatok helye az élővilágban[ szerkesztés ] Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik.
Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták Eukaryota doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:.
A juh valószínűleg délnyugat-Ázsia felől került Európába, a Kárpát-medencében i. A racka fajtakörnek a hegyvidéki és az alföldi változatát különböztetjük meg. Az alföldi racka jellegzetessége a különleges szarv alakulása.
