Csapadék hogyan kezelhető
Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető Települési Vízgazdálkodás Az éghajlatváltozás következtében fokozódó nyomás nehezedik Magyarország hozzáférhető édesvízkészleteire és több régióban is a kereslet és a kínálat aszimmetriája figyelhető meg.
Az éghajlatváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek negatív hatással vannak a vízellátásra. Az éghajlatváltozás közép- és hosszútávon jelentős negatív hatással van a környezetbiztonságra és össztársadalmi szinten érezteti hatását.
Csapadék hogyan kezelhető szélsőségeknek való kitettség korlátozza Magyarország versenyképességét. A csapadék hogyan kezelhető gazdasági ágazatok vízigénye miatt egyre kiélezettebb verseny folyik a vízért, mint erőforrásért, miközben vízkészleteinket óvnunk kell.
A megújuló vízkészletek csökkennek, ezzel szemben az igények növekedése prognosztizálható. Az éghajlatváltozás következtében egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítani a fenntartható vízgazdálkodás elősegítésére Tóth Amennyiben valós és tényleges gazdálkodást szeretne Magyarország a felszíni, és felszín alatti vízkészleteivel, akkor azt vízgyűjtő szinten kell tudatos vízépítő mérnöki tevékenység keretein belül megtervezni, mindezt úgy, hogy mindaz a társadalom egészét szolgálja.
A vízgazdálkodás soha sem lehet öncélú mérnöki tevékenység.
A vízügyi ágazat célja és feladta a vízgyűjtőn megjelenő különböző igények kiszolgálása, melyek a rendelkezésre álló források pénzügyi, humánerőforrás figyelembevételével valósulhatnak meg. Legyen szó tudományos kutatásról, programról, vagy stratégiáról, nem kezdődhet drotférgek elleni vedekezes, mint a klíma változás jövőbeli hatásinak vizsgálatával.
A vizsgálatok következő lépéseként csapadék hogyan kezelhető egyes szakterületeknek kell figyelembe venni az elkészült stratégiai dokumentumokat. Tekintettel Magyarország földrajzi elhelyezkedésére a Duna-vízgyűjtőjére vonatkozóan rendelkezünk makroregionális stratégiával. A stratégia foglalkozik többek között a klímaváltozás hatásaival is, mint horizontális jelenséggel. Általánosságban kijelenthető, hogy az EU makroregionális stratégiái azon földrajzi térségek kihívásaira adnak választ klímaváltozás, árvizek kezelése, aszálykárok enyhítése, öntözési lehetőségek megteremtéseamelyek túlságosan szűk területet érintenek ahhoz, hogy az EU egésze csapadék hogyan kezelhető közvetlen érdeket jelentenének, ugyanakkor mégis túlságosan nagyok ahhoz, hogy nemzeti szinten hatékonyan lehessen kezelni azokat.
Négy uniós makroregionális stratégia került elfogadásra; mind a négy stratégia végrehajtását folyamatosan megújítandó cselekvési terv biztosítja, amelyet az újonnan felmerülő igények és a változó környezet függvényében csapadék hogyan kezelhető frissítenek.
Az alábbi makroregionális stratégiák működnek az EU területén: balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia Duna régióra vonatkozó uniós stratégia Adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia Duna Régió Stratégia célja 11 különböző szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.
Magyarország három kiemelt jelentőségű területen vállalt kiemelt koordinációs szerepet a tagországok között. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás iránt egyre fokozódik az érdeklődés. Makro regionális stratégiák mellett számos nem állami szervezet non-governmental is működik a Duna vízgyűjtőn.
A Magyar vízgazdálkodás kiemelt célja az országban visszatartott csapadék hogyan kezelhető növelése, ennek ellenére a csapadékvíz tudatos területi visszatartása többnyire nem, vagy csak korlátozottan megoldott. Megállapítható, hogy a csapadékvíz gazdálkodás és belvíz-gazdálkodás jó gyakorlatai nem, vagy csak igen korlátozottan terjedtek el.
Különösen hiányzik a szabályozási rendszer a különböző szintű rendezési terveknél. A belterületi vízrendezés, elvezetés feladatait az önkormányzatok maguk látják el, tapasztalat alapján megállapítható, hogy csak kevés önkormányzat esetében biztosított szervezeten belül a megfelelő végzettséggel rendelkező humán erőforrás.
Településeink még inkább kitettek, sérülékenyebbek az éghajlatváltozás hatásinak, ezeken a területeken koncentrálódik a népesség és a gazdasági tevékenység többsége, és a városok sok esetben az éghajlatváltozás szempontjából érzékeny területeken helyezkednek el, mint például árvízzel, vagy belvízzel, aszállyal veszélyeztetett területeken helyezkednek el.
A városi vízrendszer — amely magába foglalja az ivóvízellátó rendszert, a szennyvíz és a csapadékvíz elvezető és tisztító rendszert — különösen veszélyeztetett, mivel az éghajlatváltozás főleg a víz körforgásának megváltozásában nyilvánul meg.
Buzás A települési vízgazdálkodása, csapadékvíz-gazdálkodás benne a vízvisszatartás és vízhasznosítás különösen a csapadékok hevességének növekedése miatt vízügyi szakpolitikai iránymutatás szükséges az érdekeltek részére. Hidrometorológiai szélsőségek Az elmúlt száz év három legnagyobb árvize az utóbbi évben jelentkezett a Dunán, míg a Tiszán 36 hónap alatt négy rekord méretű árvíz vonult le az ezredforduló környékén. Mindezen csapadék hogyan kezelhető a vizek többletével összefüggésben jelentkeztek problémaként, de meg kell említenünk a kevés víz problémáját is, Bár az aszály Magyarországon nem okozott olyan súlyos csapadék hogyan kezelhető, mint a világ más részein, de egy olyan tényezővé csapadék hogyan kezelhető válni, melyet nem hagyhatunk ki a számításból.
Az intenzív csapadékesemények által kiváltott árhullámok jönnek, mennek napjainkban, ám mégis egyre kevésbé okoznak problémákat a folyókon, mivel a teljes vízgyűjtőterületre ritkábban hullik területi átlagban nagycsapadék, nagy intenzitással. A kisvízfolyások csapadék hogyan kezelhető befogadóképessége sokkal kisebb, ezáltal nagyobb problémát okozhat a kisvízgyűjtőre hulló lokális nagycsapadék.
A helyzetet tovább bonyolítja a klímaváltozás egyre erősödő hatásainak jelentkezése a kisvízgyűjtőkön. Az extrém csapadékos időszakok súlyosabb — akár emberéletet is követelő - hidrológiai következménye csapadék hogyan kezelhető a hegy- és dombvidékeken megjelenő gyors összegyülekezési idővel rendelkező árhullámok egyre gyakoribb kialakulása, ahogyan legutóbb Pécsett, Csapadék hogyan kezelhető Vándorgyűlésének otthont adó Pécs városában legutóbb A Zsófia-ciklon következtében.
A csapadékvíz-gazdálkodás a csapadékvíz szabályozatlan lefolyásának megszüntetése és az abból származó szennyezésnek a csökkentése. Egyaránt szolgálja a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének és mennyiségének védelmét, a belterületi vízvisszatartás elősegítését, a csapadékot is elvezető hálózatok egyesített szennyvíz és csapadék elvezetés, ill.
Városi környezetben egyéb járulékos pozitív hatásai is vannak a csapadékvíz visszatartásának, a technológiától függően pl.
Csapadék hogyan kezelhető
Vízügyi szakpolitikai cél elsősorban a belterületi csapadékvizek Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni összegyűjtése, visszatartása és megfelelő hasznosítása, az elvezetés helyett. A helyesen kialakított csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek lényegi jellemzője, hogy nem csak a víz, hanem a szennyezőanyagok visszatartása szempontjából is hatékonyak.
A műszakilag helyes kialakítottság alatt, a helyesen méretezett rendszerek kiépítése, üzemeltetése és fenntartása kulcsfontosságú. A méretezés pedig napjainkban nem egyszerű mérnöki feladat, figyelembe véve a klímaváltozás csapadék mennyiségének térbeli és időbeli eloszlása, csapadék intenzitás maximum értékek visszatérési idejének a jelentős mértékű megváltozása hatásait.
Települési Vízgazdálkodás - Csapadék hogyan kezelhető
Együttműködő szervezetek és a jogszabályokban nevesített feladataik a csapadékvíz-gazdálkodással összefüggésben A vízgazdálkodásról szóló A hatályos szabályozás egyértelművé tette, hogy a helyi önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás. A törvénynek ez a passzusa tisztázza a felelősségi köröket, és ezzel megteremti a szabályozás lehetőségét.
Így például meghatározható, hogy a szomszédos ingatlanról érkező csapadékvizet milyen mértékben köteles tűrni a befogadó ingatlan tulajdonosa, illetve milyen ellentételezésre jogosult a befogadásért. Fontos hangsúlyozni, hogy a befogadott víznek nem csak a mennyisége, hanem a minősége is okozhat károkat, ezért ezt a két körülményt együttesen kell kezelni a szabályozás során.
Csapadék hogyan kezelhető jogszabályok tehát osztott felelősségvállalást írnak elő az egyéni, az önkormányzati és az állami szereplők között. Az alkalmazható finanszírozási formák a nemzetközi gyakorlatban rendkívül eltérőek. Nagy valószínűséggel annak van realitása, hogy a jogszabályok véglegesítése után a résztvevőknek egyharmad-egyharmad arányban kell osztozniuk a költségeken.
Azonban, ha ezt most így, ebben a formában kerülne elrendelésre, vélhetően, főleg az egyén szintjén jelentős teher keletkezne. Szükséges az átmeneti időszak tennivalóinak megtervezése is, amely lehetőséget ad a bevezetés támogatására, eközben a valós költségek fokozatos csökkentésére és a végleges támogatási rendszerek kialakítására. Klímaváltozás, klíma adaptáció A szélsőségek kialakulása, akár csapadékintenzitás, akár az aszályos időszakok növekedése, egyre nagyobb problémát jelent, mind szervezeti szinten vízügy, települések, katasztrófavédelemmind a kiszámítható költségvetés szintjén.
A kezelhetetlen csapadéktöbblet ugyanis lokálisan, pontszerűen jelentkezik a jelentősen módosított városi vízgyűjtőkön, kikényszerítve ezzel a gyors beavatkozást. Az események gyakoriságának növekedése azonban ezt ki fogja kényszeríteni a megelőző intézkedéseket. Bármennyire is próbáljuk megelőzni a rendkívüli események bekövetkezését, mégis fel kell készülni a domb- és hegyvidéki területeken gyorsan levonuló árhullámok amennyiben kevesebb az összegyülekezési idő, mint 6 óra akkor beszélünk villámárvízről egyre gyakoribb megjelenésére, ami az emberi életre az egyik legveszélyesebb jelenségekre.
Az elmúlt 10 évben, de még csapadék hogyan kezelhető intenzívebben az elmúlt 6 évben már bekövetkezett szélégéses időjárási események csapadékintenzitás növekvő gyakorisága 2.
Forrás Országos Meteorológiai Szolgálat Amennyiben alkalmazkodni szeretnénk a változó körülményekhez adaptation alapvetően műszakilag két problémát kell megoldani a csapadékgazdálkodás területén. Csapadékvizek mennyiségi kezelése kvantitatív a hegy csapadék hogyan kezelhető dombvidéki területeken, ami leghatékonyabban a tározóképesség növelésével lehet elérni. A vízelvezető rendszerek döntő része megépült, ugyanakkor a méretezésük jelenleg nem felel meg a megváltozott körülményeknek.
A másik pedig a vizeink minőségi kvalitatív kezelése, jelen tanulmány keretin belül az első témakörrel foglalkozunk részletesebben.
A vizek mennyiségi kezelésével összefüggésben az egyik legfontosabb szakmai feladat a csapadékmaximum függvények, csapadékintenzitási térkép adatainak a felülvizsgálata, figyelembe véve az elmúlt közel 30 év rögzített csapadék adatait Buzás, Amíg csapadék hogyan kezelhető a felülvizsgálata nem történik meg kijelenthetjük, hogy az újonnan épülő rendszereinket nem a valós, hanem elavult adatok alapján méretezték, és ez többnyire azt jelenti, hogy időszakosan nem lesznek képesek levezetni a vizeket, lokálisan egyes szakaszok visszaduzzadásával belterületi elöntések alakulhatnak ki.
Ha az éghajlatváltozás tényét elfogadjuk, akkor nemcsak a múltbéli adatokra, de a jövőbeni trendekre is támaszkodnunk kell. A klímaváltozás csapadék hogyan kezelhető a kiépítendő hálózatok élettartamával mutat szinte egyezőséget.
Feltalálják a csapadékvízadót?
A már kiépített elvezető rendszerek bővítése az esetek döntő többségében irreális pénzügyileg cél. Fentiekből levonható az a következtetés, hogy a tározókapacitás folyamatos növelése lehet az egyik megoldás tározó létesítés, talaj befogadó képességének növelése.
A víz körforgása
A csapadék hogyan kezelhető növelésének lehetőségei A tározóképesség a hegy és dombvidéki területeken a leghatékonyabb a befogadónál a legalacsonyabb, és a vízgyűjtő peremein a legjobb. Ez a hierarchia igaz települési tulajdonjogi viszonylatban is.
A leghatékonyabban az egyén lakos szintjén lehet a betározott vizet hasznosítani, majd ezt követően az önkormányzati közterület és az állam befogadó állami vízfolyás szintjén. Ezt a hierarchiát jól leképezik a jogszabályok.
A keletkező csapadékokat három csoportra bontjuk a különféle intenzitások alapján. Az extrém csapadékesemények - ahol korábban elöntések jelentkeztek - infrastrukturális beruházásokkal tudjuk kezelni 3.
Költséghaszon elemzés szempontjából mindig kifizetődőbb a megelőzési, felkészülési tevékenységekre nagyobb pénzügyi forrást biztosítani Balatonyi et al Ezen szemléthez kapcsolódóan a települési csapadékvíz-gazdálkodás területén különösen fontosak a megelőző intézkedések legyen szó akár szerkezeti, vagy nem szerkezeti intézkedésről.
Ezek között a különféle ösztönző intézkedések is meg kell említeni. A folyamat elindításához alapvető feladat az ösztönző intézkedések meghatározása a különböző érdekelti szinteken egyén, önkormányzat és állam. Fentiekből következik, hogy ezek célja a csapadékvíz minőségének megőrzése mellett a tározóképesség növelése. Az életkörülmények folyamatos javulásával nő a társadalmi igény az állandóságra, a kiszámíthatatlan kiszámíthatóságára időjárás, éghajlat és a biztonságra.
Jó példa erre, hogy a Balaton vízállásának kismértékű változásai milyen társadalmi vitákat generálnak.
A víz körforgása milyen betegséget okoz a pinworms
A települési csapadékvíz gazdálkodást a műszaki, a gazdasági és a jogi háttér megteremtésével állami és önkormányzati szinten vízgyűjtő területek figyelembe vétele mellett szükséges szabályozni. Fontos szerep jut az állami szabályozásnak a műszaki, jogi és gazdasági keretek kialakítása terén, mellyel biztosítható a szakmailag megalapozott, finanszírozható, és üzemeltethető megoldások az önkormányzatok és a lakosság szintjén.
A műszaki feladatok közül a legelső, hogy a tervezéshez szükséges friss, aktualizált adatok rendelkezésre álljanak. A szükséges adatbázisok megteremtése érdekében az alábbi feladatok végrehajtása szükséges Mértékadó csapadékintenzitás és annak időbeni lefolyásának területi meghatározása a klímaváltozás forgatókönyveinek ismeretében Monitoring hálózat térbeli eloszlásának a fejlesztése Előrejelző rendszerek fejlesztése Új technológiák kutatása, pilot alkalmazása, majd bevezetése a mindennapi vízépítői mérnöki gyakorlatba Oktatási tevékenységek erősítése, továbbképzések szervezése Helyi vízkáresemények tapasztalatainak feldolgozása A megfelelő minőségű műszaki tervezés érdekében a tervezési keretek, az egyértelmű módszertan meghatározása érdekében szükséges az angol nyelvű EN szabványok lefordítása, szükség szerinti átdolgozása és Magyar Szabványok Vízügyi Műszaki Irányelvek létrehozása.
