Feher féreg feszke, A fehér féreg fészke

A nosztalgia, a manapság már az ingerküszöböt éppen csak megkaristoló, de rendkívül hangulatos élmény aligha ugyanaz, feher féreg feszke amit a pamlagokon pihegő hölgyek éltek feher féreg feszke ben, kezükben a Drakulával és A fehér féreg fészkével. Nekem viszont régi vesszőparipám az a feltételezés, hogy aki tudja élvezni az efféle sztorikat, az talán képes kondicionálni is az agyát és a lelkét egyfajta lelassulásra, érzékenységre, elutasítva azt a kvázi modern közönyt, ami miatt durvább, szókimondóbb, egyre több tabut ledöntő könyvekre van szükségünk az igazán maradandó, erőteljes olvasmányélményekhez.
TÉMÁK: angol bram stoker fehér féreg hugh grant kígyó Viszonylag kevesen tudják, hogy minden idők egyik legismertebb szörnyalakjának szülőatyja, az ír származású Bram Stoker a Draculán kívül még legalább vagy egy tucat másik, horrorisztikus regényt feher féreg feszke papírra vetett, többek között filmünk eredetijének számító A fehér féreg fészke címűt, melyben egy feher féreg feszke észak-kelet angliai legendát, a lambtoni féreg históriáját dolgozza fel. Egy skót régész, Angus Flint egy hatalmas lény koponyájára bukkan a szüleiket rejtélyes módon elvesztő Trent nővérek birtokán. Egészen pontosan a szomszéd templomházban élő, a kígyókkal meglehetősen közeli viszonyt ápoló Lady Sylvia Marsh lopja el, aki ekkor már túl van egy gyilkosságon… de psszt, ezt az infót nem tőlem tudjátok!! Egy barlangba aztán a későbbiekben megtalálják a Trent nővérek apjának zsebóráját, és a Lady Sylvia által elcsábított James fejében egyre jobban kezd összeállni a kép: mi van, ha az ősei által legyőzött fehér féreg mégsem halt meg, csak valahol a föld alatt rejtőzik?!
Ennek megfelelően úgy fogtam neki az olvasásnak, mintha ezúttal nem a könyvnek kellene megfelelnie nekem, hanem fordítva: részemről lenne szükséges bizonyítani, hogy nem tompultam el, és kiszakadva a saját környezetemből megteremthetek magamban egy darabka et.
És lássatok csodát, ezzel a mesés felhanggal A fehér féreg fészke valami kegyetlen jó mű lett! Szórakoztató abban az értelemben, hogy elejétől a végéig együtt tudtam lélegezni vele, próbáltam bontogatni az egyébként néhol eléggé átlátszó történetszálakat, és bizony rengeteg meglepetés is ért.
kiskorestrand.huér féreg buvohelye sündisznó paraziták
A legerősebb pont mégis a hangulat: ez az angol vidéki uradalmakban játszódó misztikus nyomozás rettentően ragadós miliőt varázsol körénk, olvasás közben ezúttal is szinte éreztem a köd érintését, a mocsár szagát, miközben valósnak vélt helyismeretre tettem szert Diana kertje, Castra Regis és a Csekélyebb domb környékén.
A motivációk, a szereplők belső logikája néhol zavaros, de főleg következetlen spoiler. Női karakterek terén talán nincs akkora probléma — mármint, a hölgyek tényleg elég korlátozott funkciót töltenek csak be a cselekményben, viszont Lady Arabella olyan szintén tökéletes végzetasszonya, hogy arra szó nincs.

És hát, amiről elkerülhetetlenül beszélni kell, az a rasszista felhang. Tény és való, hogy Stoker az egyetlen néger karaktert nagyon csúnyán mutatja be, bár tegyük hozzá, a szerep is meglehetősen alávaló.
- Todicamp parazita kezelés
- Eleinte csak jószágokat rabol és öl meg, de hamarosan már az emberek sincsenek biztonságban tőle.
- Férgesség tünetei kutyánál
- The Lair of the White Worm () (A fehér féreg búvóhelye) - CINEGORE
- Gyermekek férgeinek gyógyszereinek felsorolása
- Férgek a gyermek ürülékében
Én kicsit most hajlok arra, hogy itt egy eredendően primitív de jobb kifejezés lenne, hogy nem-civilizált, az angol urak és hölgyek közül nagyon erősen kilógófélelmetes, de egzotikus szereplőre volt szükség, Oolanga pedig ennek a törekvésnek esett áldozatul. Szóval ezen a rasszista dolgon még gondolkodni kell, de ha Stokert fajgyűlölőnek tartjuk, akkor bizony Joseph Conradnak is kijár ez a cseppet sem feher féreg feszke cím.

Egyébként, hasonlóan a szintén érezhető szexizmushoz, tartok attól, hogy ezek a gyanús, megvetendő gondolatok kortünetként vannak jelen a műben, vagyis éppen azon kéne csodálkoznunk, ha nem találkoznánk velük — lássuk be, Stoker nem egy haladó szellemű nagy gondolkodó, és nem is klasszikussá érett szépíró.
Végül pedig szóljunk pár szót a kiadványról is, mert Metropolis Médiás és általános mérce szerint is nagyon klassz lett a kötet.

A tördelés ugyan nagyon sűrű, ami egyáltalán nem teszi barátságossá az egyébként is nyomasztóan archaikus szöveget, viszont a megjelenés kimondottan igényes, az illusztrációk végiggondoltak és ízlésesek. Kuczka Péter utószava úgy kell oda, mint egy falat kenyér, de feher féreg feszke gondolatai abszolút megfontolandóak, de avíttak is némileg.
LÁTÓTÉR - Patkányok Budapest alatt
Összességében pedig én azoknak ajánlanám a történetet, akiket érdekel a retró ponyva, és nem riadnak vissza attól, ha egy modern szemmel nézve inkább fárasztó, mint érdekes történetet kell olvasniuk ahhoz, hogy kicsit a múltszázad elején érezzék magukat.