Fonalfereg elleni bio vedekezes
Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www.
A fonálférgek a növény szöveteiben élnek, a lárvák a hegyükkel behatolnak a gyökerekbe, váladékaikkal gubacsok képzésére kényszerítik a gyökereket, melyek a néhány mm-es nagyságtól akár a borsószem méretig terjedhetnek. Az ivarérett nőstények megdagadnak és a gubacsok zselés anyagába kb.
A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto külső - és endo belső -paraziták. Míg az előbbi csoport önálló mozgásra és akár 1 m megtételére is képes a talajban, addig az endoparaziták a gyökeret átfúrják, bejutva abban folytatják a táplálkozást. Mindkét típusról elmondható, hogy hat fejlődési szakaszuk van: a petéből kikelő első juvenilis lárvastádiumot három további követi, majd egy utolsó vedlés után adulttá érnek. Ez a folyamat általában megközelítőleg egy hónapot vesz igénybe.
Ezek a parazitikus állatok megtámadhatják a növények gyökérzetét, hogy elszívhassák belőle a létfontosságú tápanyagokat. Gazdasági kártételük kétrétű: okozhatnak direkt, mechanikai károkat, melyek a növény élettani folyamataira vannak hatással. A fonálférgek fonalfereg elleni bio vedekezes nyomán megjelenő gubacsok gátolják a növény víz- és tápanyagfelvételét, így azok fejlődése lelassul, száradás és tápanyaghiány tüneteit mutatják, ezáltal elsődlegesen is csökken a terméshozam.
Az elsődleges kártétel mellett a fonálférgek jelenléte és károsítása indirekt módon is hat: a legyengült növény kiszolgáltatottabbá válik a fertőzésekkel, kórokozókkal szemben fonalfereg elleni bio vedekezes, a gombák, baktériumok hatása pedig további terméskieséssel járhat.
Cisztaképző fonálféreg által károsított balra és helminthiasis gyermekek kezelésében répa jobbra.
Marylandi Egyetem felvétele A felismerés A nematodák kártételének felismerésében az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a növényen keletkezett károk, azaz a szívások nyomai nem láthatóak, és még a gyökérgubacsokat létrehozók esetében is a föld alatt vannak rejtve a nematodákat terhelő bizonyítékok.
A közvetlen kártétel, azaz a gyökér roncsolása helyett elsősorban a közvetett tünetek nyomán ismerhetőek fel a károkért felelős fonálférgek. Ilyen általános tünetek lehetnek a hervadás a legmelegebb napszakban, klorózis, fejlődéscsökkenés, és általában a növény vitalitásának csökkenése.
Hogyan fertőtlenítsük a kertünk talaját? - védekezés a talajban élő kártevők ellen
Amennyiben a sérülés a növény vízszállító rendszerét érinti, a hervadás gyakran csak a meleg napszakokban észrevehető, majd a levegő hőmérsékletének csökkenésével a tünetek is csökkennek. A levéllemez felpöndörödése, a hajtás megcsavarodása szintén gyakran megfigyelhető, a növény elhullathatja leveleit, az új hajtáson kevesebb, kisebb levelek jelennek meg. A fonalfereg elleni bio vedekezes eloszlása a talajban egyenetlen, így az enterobiosis forrása károsított növények eloszlása is lehet egyenetlen az egészséges növények közt.
Mivel a legtöbb, nematodák okozta közvetett kár a növényeken atipikus, melyek utalhatnak sok egyéb problémára, így víz vagy tápanyag hiányára például, sok esetben nehéz felfedni fonalfereg elleni bio vedekezes valódi okot.
Pontos választ az adott talajban található nematodákkal kapcsolatban általában csak a laboratóriumi talajminta analízis adhat. Csillag alakú mintázatot rajzol ki a fonálférgek által okozott kár a cukorrépa ültetvényben.
Fonálférgek a növényvédelemben
Azonban a különböző földművelési eszközök használata során, de akár a cipőtalpon vagy a palántákkal is fonalfereg elleni bio vedekezes. A leggyakoribbak A hazánkban előforduló leggyakoribb fonálférgeket, valamint gazdanövényeiket az 1.
Kártételeikkel, az ellenük való védekezés lehetséges formáiról egy későbbi cikkünkben számolunk be fonalfereg elleni bio vedekezes. A hazánkban előforduló leggyakoribb fonálférgek és gazdanövényeik Fonálféreg neve Cisztaképző fonalféreg Heterodera avenae Wollenweber Búza, árpa, rozs és kukorica Zab fonálféreg Heterodera avenae Gabonafélék, különösen árpa és búza, de lehet zab és rizs is.
Burgonya cisztaképző fonálférgek: Közönséges cisztaképző fonálféreg Globodera rostochiensis Sápadt cisztaképző fonálféreg Globodera pallida Burgonya, paradicsom, fonalfereg elleni bio vedekezes, padlizsán burgonyaféle gyomnövényeken piros ebszőlő Solanum dulcamarafekete csucsor Solanum nigrum Gyökérgubacs fonálférgek Meloidogyne spp.
Görögdinnye, kantalupdinnye, sárgadinnye, tökfélék, burgonya, paradicsom és paprika Tőrös fonálférgek Xiphinema index, X. Diversicaudatum, X. Vuittenezi és X. A biológiai módszerek esetében élő szervezeteket kell a talajba juttatni, és ezek számára megfelelő körülményeket pH, hőmérséklet, fonalfereg elleni bio vedekezes víz- és szervesanyag-tartalma kell létrehozni és fenntartani az egész termesztési szezon idejére.
A fonálférgeknek számos természetes ellensége, parazitája van, melyek közül legnagyobb jelentőségűek a talajban élő gombafajok. Használhatóak továbbá ragadozó fonálférgek és ragadozó atkák is ellenük, ezek különösen a biotermesztésbe bevont területeken nagy jelentőségűek. A fizikai Hymenolepidosis teszt a kultúra megművelését, a talaj gondozását foglalja magába. A fizikai módszerek közül a talajgőzölés a leghatásosabb védekezési mód, ez azonban meglehetősen költséges eljárás.
Fertőzött föld esetén meleg napokon jó megoldást jelenthet a talaj felmelegítése: sötét színű fóliával letakarva kellően felmelegedik, hogy a legtöbb nematodát, gombát és gyomokat elpusztítsa a keletkező hő a talaj legfelső zónájában. Bár ez a megoldás olcsó és vegyszermentes, néhány hetet is igénybe vehet.
Drágább, ám sokszor az egyetlen igazán hatékony megoldás a talajcsere, amennyiben erősen fertőzött a talaj.
Kwizda Agro
A vetésforgó alkalmazása, a tápnövények mellőzése egy bizonyos ideig, vagy a fertőzött terület parlagon hagyása korlátozhatja a fonálféreg populációk terjedését a talajban. A gyökérgubacs fonálférgek nagyon jól szaporodnak a gyökérzöldségeken, ezért ezek jelenléte nem célszerű a vetésforgóban.
Magyarországon gazdasági kárt többségében a különböző Meloydogyne gyökérgubacs fonálférgekvalamint a Globodera és Heterodera cisztaképző fonálférgek fajok okoznak. Gazdasági kártételük kétrétű. Okozhatnak mechanikai direkt károkat, ami változást eredményez a növényélettani folyamatokban.
A büdöske, a fészkesvirágúak családjába tartozó, jellegzetes szagú növény nemcsak nagyon mutatós, de hasznos is, mert távol tartja a nedves, nyirkos talajban gyakran módfelett elszaporodó fonálférgeket.
Egyes zöldtrágya növényeknek olajretek, mustár szintén nematicid hatása van. A fizikai és biológiai védekezési módok a biokertekben is alkalmazhatóak. A nematodák elleni vegyszeres védekezés során egyaránt használnak általános fonalfereg elleni bio vedekezes készítményeket és speciális hatású nematicideket is.
Az olyan általános szerek, mint például a réz-szulfát vagy metil-bromid hatóanyag tartalmú vegyszerek költségei mérsékeltebbek, és hatásuk széleskörű, ugyanakkor hatékonyságuk sokszor nem megfelelő, ráadásul a nem kívánt mellékhatásaikkal is számolni kell felhasználásuk esetén.
Ezzel megtisztítja a paraziták testét a speciális, a fonálférgeket célzottan irtó nematicid készítmények nem jelentenek veszélyt az egyéb talajlakókra. Amennyiben lehetőség van rá, célszerű fonálféreg-rezisztens fajtákat választani, ez a legtöbb termesztett növény típus esetében már rendelkezésre áll fonalfereg elleni bio vedekezes, és a növénynemesítők minden évben újabb és újabb fajtákkal állnak elő.
Természetesen ezek a rezisztens fajták sem ellenállóak minden egyes fonálféreg fajjal szemben. Hasznos fonálférgek Bár a fonálférgeket általában, mint kártevőket ismerjük, ez alól akad néhány kivétel: akadnak fonalfereg elleni bio vedekezes parazitikus fajok, melyek pont a kártevő rovarokat támadják meg, így a növényvédelem során nagy hasznára lehetnek a termelőknek.
Ezek a hasznos fajok por alakú készítményekben kaphatóak, melyeket vízzel összekeverve célzott permetezéssel, vagy öntözéssel kell a talajba juttatni, ahol aztán kifejtik áldásos tevékenységüket. A kijuttatáshoz az ideális hőmérséklet °C közötti. Mivel érzékenyek az UV-sugárzásra, ezért a kijuttatást célszerű este, vagy borús időben elvégezni.
Fontos, hogy már kijuttatásuk előtt kellően nedves legyen a talaj, majd azt rendszeresen öntözni kell a kijuttatás utáni hetekben is, ellenkező esetben a talaj kiszáradása a fonálférgek pusztulásához vezet.
A talajba kerülve aztán a fonálférgek mint biológiai talajfertőtlenítők működnek. A talajban mozgó, aktív nematodák a kártevő rovarok légzőnyilásain át behatolnak a testükbe, és ott megfertőzik őket a velük szimbiózisban élő baktériumokkal. Ezt követően a rovar néhány nap alatt elpusztul, a benne időközben felszaporodott fonalférgek pedig kiáramolva az elpusztult gazdaállat testéből, készen állnak az újabb kártevő megfertőzésére.
A fonálférgeket tartalmazó növényvédő készítmények egyik nagy előnye, hogy az alkalmazott nematodák kellően szelektívek, nem pusztítanak el minden rovart, csak néhány, kártevő fajra vannak káros hatással.
Ezek a fonálférgek melegvérű állatokra, emberre és növényekre nézve is egyaránt ártalmatlanok. Használatuk során rezisztencia nem alakul ki. Fonalfereg elleni bio vedekezes élősködő fonálférgek környezetbarát alternatívát nyújtanak a vegyszeres, kémiai kezelésekkel szemben.
Címlap » Trágyázás » Zöldtrágyázás és mulcsolás Védekezés a fonálférgek ellen Míg a zöldtrágyanövények jelentősen gyérítik a fonálférgeket, addig a nematóda rezisztens mustár- és olajretekfajták ezt a biológiai fejlődési ciklust totálisan blokkolják, és képesek teljesen fonálféregmentes talajt biztosítani a haszonnövények - elsősorban cukorrépa, burgonya és gyökérzöldségek - számára. A cukorrépában, burgonyában, gyökérzöldségfélékben gyakori cisztaképző fonálférgek belső paraziták, mivel életük nagyobbik részét a növény gyökérzetében töltik el. A talajban elfekvő - a cisztákban hoszszabb ideig életben maradó - tojásokból a gazdanövény gyökérváladékának hatására kikelnek a lárvák, és felkeresik a gazdanövény gyökérzetét.
Magyarországon jelenleg három fonálféreg-tartalmú készítmény kapható. Ezek a fonálférgek hazánkban őshonosak, és csak néhány, meghatározott gazdaállatban élősködnek. Ilyen készítmény a Nematop, mely Heterorhabditis bacteriophora nevű nematodát tartalmazza, és hatékonyan alkalmazható vincellérbogár lárvák, egyes cserebogár pajorok pl.
Áprilistól május végéig alkalmazható az áttelelő lárvák ellen, majd célszerű egy második kezelést is elvégezni a nyár elején lerakott petékből kifejlődő lárvákkal szemben. A második kezelésre július végétől szeptember közepéig kerülhet sor. Cserebogár pajor fonálférgekkel fertőzve, E-nema cég felvétele A Nemastar nevű készítményben a Steinernema carpocapsae fonálférgek találhatóak meg, melyek a lótücsök idősebb lárváit és imágóit, valamint a vetési bagolylepke és más talajlakó lepkehernyókat, illetve a lószúnyogok lárváit támadják meg.
Áprilistól szeptemberig alkalmazható, amint a talajhőmérséklet eléri a 12 °C-t. A harmadik, növényvédelemben alkalmazott rovarpatogén fonálféreg a Steinernema feltiae.
Két készítményben, a Nemacelben és a Nemasys-M-ben is megtalálhatóak, hatékonyan irtják a gombaszúnyoglárvákat, valamint a tőzeglegyeket, továbbá a nyugati virágtripsz talajlakó lárváit.
