Platyhelminth szaporodás
A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl.
Navigációs menü
A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem platyhelminth szaporodás megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége. Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék.
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.
A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése platyhelminth szaporodás önálló, platyhelminth szaporodás többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől. Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének platyhelminth szaporodás tekinthető.
A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát.
Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből. A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű.
Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek.
Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb platyhelminth szaporodás hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.
Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek.
Tartalomjegyzék
A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak. Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok.
Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást. A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás platyhelminth szaporodás a lárva végleges gazdába jut.
Fonálférgek (Nematoda)
Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát. Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, platyhelminth szaporodás kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz.
Schistosoma haematobium Vérm Filaria Wuchereria
A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak. Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp.
Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet.
- Áthaladó paraziták a székletben
- Laposféreg (Platyhelminthes) | Körinfo
- Laposférgek – Wikipédia
- Hogyan lélegzik az emberi körgyűrű
- Örvényférgek Turbellaria Felépítése: A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt. A peték férgek gyermekekben hatékony kezelés ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak.
- Gyíkok helmintjai
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- Húgyuti gyulladás
- Ellenőrző kérdések a
- Galandférgek – Wikipédia
- Fonálférgek (Nematoda) | Körinfo
A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet. Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki.
Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz. Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.
Szaporodás A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. Ez a folyamat ivarsejtek, ivarszervek nélkül ivartalan szaporodás és azok segítségével ivaros szaporodás is megvalósulhat. Az ivartalan szaporodás során létrejövő utódok a szülőhöz genetikai szempontból nagymértékben hasonlítanak. Ezzel szemben az ivaros szaporodás folyamán a két szülő egyed genetikai állománya keveredik, ezért az utódok genetikai szempontból változatosak lesznek.
Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.
Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1.
Galandférgek
Edelényi Platyhelminth szaporodás Galandférgek I. Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest.
Laposféreg (Platyhelminthes)
Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.
