Férgek tábláinak készítményei, Ne hasfogókkal kezeljük a hasmenést!
A kártevõ talajlakó rovarok, és a védekezés lehetõségei Oldalszám: Védekezés Kártevők rovarok talajlakó Dr. Szeõke Kálmán A talajlakó kártevõk, drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyeztetnek. A drótférgek a közismert pattanóbogarak lárvái, melyek akár 30 mm hosszú, megnyúlt, hengeres testû lárvák, melyek a kelést követõen évig is a talajban fejlõdnek.
Ennek oka az eltérő környezeti feltételekben — hőmérséklet, páratartalom stb.
Táplálékuk a növények gyökerei, gumói, hagymái. A megtámadott növényt a talajfelszín alatt károsítják, bennük csatornákat rágnak.
Hatékonyan a fonálférgek ellen
A károsodott, fejlõdésben lemaradt növény sárgul, vörösödik, majd elszárad. A cserebogár pajorok sárgásfehér, vagy csont-fehér színû, meggörbült, kifejletten ujjnyi vastag lárvák.
A cserebogarak közül a májusi cserebogár a legismertebb, mely száraz, meleg élõhelyeken férgek tábláinak készítményei, ennél hidegebb talajokban négy évig fejlõdik. Kártételük a talajfelszín alatti növényi részek odvasításából áll.
Intenzív táplálkozásuk a megtámadott növény férgek tábláinak készítményei okozzák. A kár akkor is jelentõs, ha a növény túléli, de a gumók, hagymák sérültek.
Ismertetők
Ugyanis az ilyen termés hasznosítása kétséges, mert az áru piacképtelen, és tárolhatósága sem megfelelõ. A mocskos-pajorok a sekély talajban fejlõdõ lepkehernyók.
Ennek megfelelõen a növények szárát, gyökerét, stb. Lárváik 30—40 mm-esre is megnõnek. A talajban ezek a mocskos, zsírfényû, meggörbült hernyók súlyos károkat okoznak.
Mi eszi meg a paprikát a kertedben?
A megtámadott növény többnyire elpusztul, esetenként jellemzõen sárguló, hervadó tüneteket mutatva tengõdik. A vetési és felkiáltójeles bagolylepke kétnemzedékes, kifejlett hernyó alakban telel, de a hernyó tavasszal már nem táplálkozik. A tavasz végi, nyár eleji kártételeket már az új nemzedék hernyói okozzák. Az ipszilon bagolylepke férgek tábláinak készítményei természetû, nálunk nem telel át, de a tavasszal berepülõ nemzedékeinek hernyói a többi mocskos-pajorhoz megegyezõ kártételeket okoznak.
A burgonya legfontosabb kártevõi
A talajlakó kártevõk közé sorolják a lótücsköt, ismertebb nevén a lótetût is. Ez a nagy termetû egyenesszárnyú rovar cm-esre is megnõ, járatait szerves anyagban gazdag pl.
Ragadozó életmódú, ezért az itt elõforduló rovarokat fogyasztja. Ez alapján akár hasznosnak is mondhatnánk. Sajnos az általa okozott kár a haszonnál nagyobb, ugyanis járatkészítés közben az útjába kerülõ növények föld alatti részeit is átrágja, melyek ettõl elpusztulnak.
- Egy alattomos kártevő: a drótféreg - Kwizda Agro
- Giardia recurrence symptoms
- A májból hogyan pusztíthatjuk ki a parazitákat? | Csalámladifest.hu
- A kártevõ talajlakó rovarok, és a védekezés lehetõségei - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
- Helminthiasis forte
- Mi eszi meg a paprikát a kertedben? | Hobbikert Magazin
- Pinterest Google Nyomtatás Nem csodálkozunk, hogy annyi rovar és féreg kedveli ezt a finom zöldséget.
- Hatékonyan a fonálférgek ellen | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
A talajlakó kártevõk ellen szinte csak megelõzõ preventív módon tudunk eredményesen védekezni. Ugyanakkor azt sem árt tudni, hogy a vetési sorrendben a pillangósok, vagy kalászosok utáni növények, fõképpen a kapások szenvednek tõlük. Jelenlétükrõl az úgynevezett talaj-felvételezéssel tájékozódhatunk.
Ez valójában abból áll, hogy a területen mintagödröket ásunk, és a gödrök talajában elõforduló talajlakó kártevõket megszámoljuk. A gödrök helyét a táblán átlós irányban jelöljük ki, úgy hogy a táblát megbízhatóan reprezentálják.
Az 1 × 1, vagy 1 × 0,5 m-es 1, vagy 0,5 m2-es alapterületû gödröket két ásónyom cca. A kapott adatokat átlagoljuk, és m2-re vetítve számítjuk ki.
A talajlakó kártevõk veszélyességi küszöbértékei a kártevõktõl drótféreg, cserebogár-pajorazok fejlettségétõl, és a termesztett növénytõl függõen is eltérnek. A talajlakó kártevõk veszélyességi küszöbértékeit az 1. A talajfelvételezés optimális idõpontja õsszel vagy kora tavasszal van.
Az õszi felvételezés lehetõleg a nyár végén, kora õsz elején legyen, mert a a platyhelminták embrionális csírarétegei kártevõk õsszel korán a mélyebb rétegekbe vonulnak. A tavaszi felvételezés eredménye akkor valós, ha a tavaszi vetések idõpontjához minél közelebb esik.
