Milyen betegség okozza a szarvasmarha féreg, Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak - EgészségKalauz


Szerkesztőség A legeltetési idényben kérődző haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső élősködők által okozott veszélyeknek, megbetegedéseknek.

Női Egészség Éve 2020

Ezek a megbetegedések sok esetben nem okoznak azonnali termeléscsökkenést, de olyan idült elváltozásokhoz vezetnek, melyek mindenképpen rontják az állatok életteljesítményét. A legtöbb belső élősködő a szarvasmarha- juh- és kecskeállományokra egyaránt veszélyt jelent, de vannak úgynevezett fajspecifikus paraziták, melyek csak egy fajban okoznak betegséget, termeléscsökkenést.

Paraziták a legelőn A laposférgek törzsébe tartozó legismertebb és nagy gazdasági károkat okozó belső parazita a közönséges májmétely.

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. A legelőn élő kérődzők szarvasmarha, juh, kecske belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom. Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek. A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és gazdasági szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót.

Legnagyobb kockázatot a tavaszi legelőre hajtáskor, illetve az egész évben nedves, vizenyős területeken okozza, hiszen életciklusa nedvességhez kötött. Az epehólyag érrendszeréből ürülő és a bélsárral a szabadba jutó peték egy úgynevezett köztigazda csigában májmétely csiga fejlődnek tovább lárvaállapotig.

A lárvák legelés közben jutnak a kérődzők szervezetébe, majd a vékonybél falát átfúrva kerülnek a májba, és annak szöveteit roncsolva bevérzéseket okoznak.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés  lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek.

Erős fertőzés esetén a májszövetek károsodása a nyár végére olyan mértékű is lehet, hogy az egy heveny lefolyású betegséget követően az állatok elhullásához vezet. Gyengébben fertőzött területeken idült megbetegedések alakulnak ki, melyek az állatok étvágytalanságát, kondíciójuk és termelésük csökkenését okozza.

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. rész - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A májmételyhez hasonló körülmények között fejlődő bendőmétely heveny hasmenést, ödémák kialakulását, vérszegénységet okoz, és gyakran vezet az állatok elhullásához. A lándzsásmétely az előzőekkel ellentétben a nyár folyamán, száraz legelőkön jut az állatok szervezetébe.

Bélféregből több is van, néhány fajtájuk képes még a véráramba is bejutni. Hogyan jutnak a szervezetünkbe, és melyek a bélférgesség tünetei? A paraziták puszta jelenlétükkel a belek, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják. Súlyos fertőzés esetén a testet fontos tápanyagoktól fosztják meg, ami könnyen alultápláltságot eredményezhet. Néhány fajtája vérzést idéz elő a bélben, aminek következménye a folyamatos kis mennyiségű vérvesztés miatt kialakuló vérszegénység.

Kártétele gyengébb kondíciójú állatoknál jelentkezik további kondícióvesztés formájában. Szintén a laposférgek törzsébe tartozó galandférgek fejlődésében a talajon élő páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét. Elfogyasztásukkal a szervezetbe kerülnek a galandférgek lárvái, melyek a vékonybélben megtelepedve érik el a peteürítéshez szükséges állapotot.

A fertőzés főleg fiatal állatoknál okoz hasmenést, testsúlycsökkenést, időnként elhullást.

A galandférgesség tünetei és kezelése

Az emberre is veszélyes háromtagú galandféreg a májban és a tüdőben okoz cisztás elváltozásokat. Hengeresférgek által okozott tünetegyüttes a gyomor-bélférgesség, melynek kialakulása a paraziták köztigazda nélküli, közvetlenül a szervezetben történő fejlődésével zajlik. A petéket az anyaállatok tavasszal nagy mennyiségben milyen tablettákat kell venni a parazitáktól, ezekből a legeltetési szezon második felére augusztus-szeptember alakulnak ki a fertőző lárvák.

Legjellemzőbb tünetei a hasmenés, étvágytalanság, kondícióromlás, erősebb fertőzés esetén az anyaállatok tejtermelésének csökkenése. A tüdő- és légcsőférgesség magas lázzal, köhögéssel, légszomjjal járó megbetegedés, melynek következménye a tüdőszövetben kialakuló baktériumos fertőzés.

EXTRA AJÁNLÓ

Az akár cm hosszúságúra is megnövő orsóféreg szájon át peték elfogyasztása történő fertőződés mellett akár már az anyaméhben, vagy a szoptatás folyamán az anyatejjel is be tud kerülni az állatok szervezetébe. A lárvák az izmokban, tőgyszövetben hosszú időn keresztül nyugalmi állapotban lehetnek, így jelenlétüket is nagyon nehéz kimutatni.

A magzatkorban fertőzött borjak vékonybelében már születéskor megtalálhatók az orsóférgek. A kifejlett férgek étvágytalanságot, a fejlődési erély csökkenését, bélgyulladást, bűzös hasmenést okoznak.

Védekezés, megelőzés A védekezés legfontosabb része, hogy tavasszal ne kerüljön fertőzött, kezeletlen állat a legelőre! A bélsár laboratóriumi vizsgálatával kimutatható a fertőzés mértéke, illetve a szervezetben jelenlévő paraziták fajtája.

Milyen bélférgek kerülhetnek szervezetünkbe?

Ezek ellen milyen betegség okozza a szarvasmarha féreg legelőre történő kihajtást megelőzően minden esetben gyógyszeres kezelés szükséges. Fontos a legelőszakaszok pihentetése, váltása is. Milyen betegség okozza a szarvasmarha féreg újrafertőződés megakadályozásában hatékony segítséget tudnak nyújtani a különböző növényi illóolajok, melyek megakadályozzák a paraziták fejlődését. A növényi illóolajok gátolják a paraziták szaporodásbiológiai folyamatait, csökkentik a lerakott és ürített peték mennyiségét Alawa et.

Kürthy-Molnár Zoltán.